Bejelentés


Pedagógiai Filmgyár "Akinek nincs múltja, annak jövője sincs!"













„Akinek nincs múltja, annak jövője sincs”

Az iskolai oktatófilmek, a pedagógiai filmek, mindig mostohagyermekei voltak a „filmművészetnek” és így a filmtörténetnek is. Mégsem mehetünk el szótlanul egy olyan jelentős esemény mellett, mint az hogy 100 éve Budapesten alakult meg a világ első pedagógiai filmgyára. Ma, amikor a vizualitás koráról beszélünk, úgy gondoljuk, hogy némi megemlékezésre és legalább egy emléktábla elhelyezésére méltó ez a film- és pedagógiatörténeti esemény, mert: „Akinek nincs múltja, annak jövője sincs”. Comenius, aki 1650–54 között a híres sárospataki kollégiumban tanított, könyvet írt „Orbis sensualium pictus” címmel (A látható világ képekben). E munkától származtatják a képek alkalmazását az oktatásban, hiszen Comenius kimondja: „a tanulókra az érzékszerveken keresztül kell hatni. Ugyancsak Sárospatakon mutattak be II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek az 1700-as évek elején Laterna Magicával vetített üveglapra festett képeket. Az oktatási szemléltetőeszközök használatát több törvény is előírta Mária Teréziától Eötvös Józsefig. Komoly hagyományai voltak tehát az iskolai szemléltetésnek Magyarországon, amikor az 1896-os millenniumi években a mozgókép megjelent Budapesten. A film, a kávéházi szórakoztatásból igen hamar művészet és ismeretterjesztés rangjára emelkedett és 1899. április 4-én a Kerepesi (ma Rákóczi) úton az ún. Rimanóczy palotában megnyílt az Uránia Tudományos Színház. Az új intézményt felszerelték álló- (dioráma) és mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel. Így indult az ország első állandó és a rendszeres filmelőadásokat bemutató “mozija”, amelyet ma Uránia Filmszínház néven tisztelhetünk. Az első magyar filmet, amely Pekár Gyula előadását illusztrálta („A táncz”), is ennek az épületnek teraszán forgatta 1901-ben Zitkovszky Béla (1867–1930), akinek a későbbiekben elévülhetetlen érdemei lesznek a honi oktatófilmgyártás megalapításában. Ilyen előzmények után érkezett el 1913. június 6-a. A Magyar Tanítók Otthonában (Budapest IX. kerület Kinizsi utca 28.) egy „a pedagógiailag vezetett mozgófényképes előadások ügyében” tartott ankéton Ágotai (Fülbier) Béla (1864-1956), aki akkoriban a Közoktatási Tanács vezetője volt, 12 pontos tézisében a megoldást egy pedagógiai filmgyár megalapításában látta (bár ekkor még csak egy, a filmgyártást irányító pedagógiai bizottság felállítását javasolta). A jelenlévők (közöttük volt Cholnoky Jenő is) egyöntetű lelkesedéssel fogadták a javaslatot. Ilyen előzmények után alakult meg 100 évvel ezelőtt 1913-ban a Magyar Tanítók Otthonában a Kinizsi u. 28. szám alatt a főváros és a Kommer család támogatásával, valamint magántőke bevonásával, a világ első oktatási célú filmgyára, a Pedagógiai Filmgyár. Első igazgatója Ágotai Béla volt egészen 1928-ig. A másik alapító a „A táncz” című film készítője, a magyar filmgyártás egyik méltatlanul elfelejtett úttörője, Zitkovszky Béla volt. A filmgyárban nemcsak mintegy 100 filmet készítettek fennállása alatt, de itt kezdődött az iskolai mozgóképes ismeretterjesztés és megalapozták azt a magyar pedagógiai filmgyártást, amely a későbbiekben számtalan nemzetközi elismerésben részesült. A budapesti házak falán számtalan emléktábla található, amelyeken ismert, gyakran kevésbé ismert személyeknek, eseményeknek állítanak emléket. Ha már emléktáblát helyeztek el a IX. kerület. Üllői út 4. számú ház falára, megemlékezve egy holland konzulról és ezzel az 1924-ben kizárólag gazdasági alapon szervezett Magyar Holland Kultúrgazdasági Rt.-ról is, akkor a világ első Pedagógiai Filmgyára is megérdemelne némi megemlékezést.












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!